HPV-teszt a méhnyakrák megelőzéséért

Magyarország legnagyobb laborszolgáltatójától

A nők 80%-a élete során legalább egyszer megfertőződik a HPV-vel, azaz a humán paplillomavírussal.*

A HPV rosszindulatú betegséget okozhat.

A méhnyakrákot közel 100%-ban a HPV okozza!

Nem elegendő az évenkénti rákszűrés – FONTOS TUDNIA, HORDOZZA-E A VÍRUST!

  • A HPV (humán papillomavírus) az egyik leggyakoribb fertőzés, és azon kevesek egyike, mely rosszindulatú betegséget okoz.
  • Mit mutatnak a statisztikák?
    • A nők 80%-a élete során legalább egyszer megfertőződik a vírussal.
    • A méhnyakrákot közel 100%-ban a HPV okozza!
    • A méhnyakrák a 2. leggyakoribb rosszindulatú daganat a 45 éven aluli nők körében, igen magas halálozási aránnyal!
  • Nem elegendő az évenkénti, citológiai, nőgyógyászati rákszűrés – fontos tudnia, hogy hordozza-e a vírust!
  • A HPV lappangási ideje akár több hónap is lehet, de ezalatt folyamatosan fertőz!
  • Magasabb a fertőzés kockázata fiatal korban és gyakori partnerváltás esetén.
  • A fogamzásgátló módszerek közül csak az óvszer csökkenti a fertőzés kockázatát.
  • A HPV-teszt otthoni mintavétellel gyors és egyszerű megoldást nyújt a szűrés elvégzésére!
  • A mintavétel otthoni elvégzése egyszerű, egy tampon felhelyezéséhez hasonló, néhány pillanat alatt elkészül vele.

A szexuális életet és a vírusfertőzéseket még mindig tabuként kezeljük, sokszor a család előtt is szégyelljük, így a gyerekeinknek sem adunk felvilágosítást róla. Ezért is lehetséges, hogy hazánkban a nők 80%-át érinti élete során legalább egy alkalommal a HPV-fertőzés.

A HPV (humán papillomavírus) leggyakrabban szexuális úton terjed, és akár hosszú ideig tünetmentes lehet. A fertőzésnek igen nagy szerepe van a nemi szervek és a fej-nyak régió jó- és rosszindulatú daganatainak kialakulásában. Közel 100%-ban felelős a méhnyakrákért, 85%-ban okolható a végbélnyílás körüli rákok megjelenéséért, 12%-ban pedig a fej-nyaki rákok (pl.: garatrák) kialakulásában szerepel kóroki tényezőként. Ezen kívül okozhat még többek között hüvelyrákot, szeméremtesti rákot, férfiak esetében pedig hímvessző rákot is. A férfiak akár 64%-a vírushordozó lehet, tünetek és panaszok jelentkezése nélkül, így szexuális együttlét alkalmával könnyen megfertőzhetik partnerüket.
A hagyományos nőgyógyászati rákszűrés során a nőgyógyász által levett citológiai mintát értékelik, a vizsgálat célja a rákosan elváltozott sejtek felkutatása, illetve a rákmegelőző állapot korai jeleinek felismerése. Ebben az esetben a betegség folyamat már elindult. A vizsgálat ugyanakkor nem terjed ki arra, hogy a minta tulajdonosa hordozza-e a HPV-t (humán papillomavírust), vagy sem. A citológiai vizsgálat gyengéje, hogy az érzékenysége nem túl magas, ami azt jelenti, hogy az eredmény jelentős százalékban álnegatív is lehet. Az elmúlt évek kutatásai szerint, a kenetcitológiai vizsgálatnál érzékenyebb a HPV-vizsgálaton alapuló szűrés a méhnyakrák felderítésében, ezért a legújabb szakmai ajánlások már ezt helyezik első helyre a szűrési sorrendben. HPV mintavételre eddig csak nőgyógyászati vizsgálat részeként volt lehetőség, mostantól azonban már elérhető önmintavételi teszt alkalmazásával is. A teszt arra hívja fel a figyelmet, hogy a páciens hordozza-e a méhnyakrák szempontjából magas rizikócsoportba sorolt HPV típusok valamelyikét.
Nyugtathatjuk magunkat azzal, hogy a HPV (humán papillomavírus) védőoltással már mindent megtettünk a fertőzés elkerüléséért, ez azonban korántsem igaz, ugyanis a tévhittel ellentétben, az oltás csak bizonyos HPV-típusok ellen nyújt védettséget. A több mint 130 típusból ugyanis legalább 14 típus daganatkeltő, ezek ellen mind azonban a legkorszerűbb oltóanyag sem véd. Mindemellett fontos tudni azt is, hogy ha az oltás időpontjában fennáll egy bizonyos HPV típussal a fertőzöttség, ez ellen az oltás szintén nem fog védelmet nyújtani.
Az oltás nagyon fontos, hiszen jelentősen csökkenti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát, de ugyanilyen fontos a megfelelő tájékozottság is arról, hogy fennáll-e HPV fertőzöttség, és ha igen, akkor annak milyen típusa okozza azt.
A vizsgálat elkészültét követően leletét postai úton juttatjuk el az Ön által megadott címre.

Az eredmény lehet negatív, ez azt jelenti, hogy a mintából nem volt kimutatható a méhnyakrák szempontjából magas kockázatú csoportba sorolható, ún. “high risk” HPV-típus. Ebben az esetben elég, ha a vizsgálat eredményéről a legközelebb esedékes nőgyógyászati vizsgálat során tájékoztatja orvosát. Ha az eredmény pozitív, akkor valamelyik magas kockázatú HPV-típus jelenlétét detektáltuk a mintában. (A méhnyakrák kialakulásáért legnagyobb arányban felelős 16-os és 18-as HPV-típusok elkülönítve is azonosításra kerülnek. A teszt egyedileg mutatja ki a legveszélyesebb HPV-típusokat: 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58, és csoportban a további potenciálisan onkogén HPV-típusokat: 35, 39, 51, 56, 59, 66 és 68)

A lelet eredményétől függetlenül a tesztet 3-5 évente ismételje meg, és továbbra is rendszeresen járjon nőgyógyászához egyéb rákszűrésre!

Amennyiben a HPV-teszt laboratóriumi eredménye a HPV (humán papillomavírus) jelenlétét állapította meg, partnere szakorvosi vizsgálata is javasolt (pl.: bőr és nemigyógyásznál).

Ha a kimutatott vírus a magas kockázatú csoportba tartozik, javasolt minél előbb felkeresnie nőgyógyászát, hogy a további vizsgálatok is megtörténhessenek!

Pozitív eredmény esetén 30 éves kor felett biomarker vizsgálat elvégzése igazolhatja a megbetegedés kockázatát.  30 éves kor alatt biomarker teszt nem végezhető, ezért pozitív eredménynél a nőgyógyász által ajánlott egyéb vizsgálat szükséges a kockázatok azonosításához.

Fontos hangsúlyozni, hogy a HPV (humán papillomavírus) hordozása még nem jelenti azt, hogy daganatos betegség állna fenn a háttérben, viszont felhívja a figyelmet a kórokozó jelenlétére és a további vizsgálatok elvégzésének szükségességére!

*Koutsky L, 1997. Epidemiology of genital human papillomavirus infection. The American Journal of Medicine 102 (5A), 3–8.